Megj.: Még a rész előtt tisztázom hogy amit idéző jelbe írok az a karakter/szereplő gondolatait kifejező szó/szavak

-Ido ha megkérhetlek távozz...szeretnék kettesben lenni Yukival.
A fiú nem válaszolt, némán meghajolt és elment a szobából de még az emeletről is. Kaname le guggolt húgához. Finoman beletúrt selymes barna hajába.
-Yuki-szólongatta kedves megértő hangon.
A lány fenézett az idősebbik Kuran szemébe, behunyta szemét és szorosan átölelte.
-Úgy örülök, hogy te itt vagy nekem Kaname urfi-Mondta mire a báttya gonoszan elmosolyodott, mintha csak azt mondaná látod Kiryu enyém lett a lány és igenis szeret engem.
"Remek érzés volt, hogy Kaname megértett és segített átvészelni ezt az időszakot. De én...én azt hittem, már sikerült kizárnom az életemből Zerot és azokat az érzelmeket amiket iránta éreztem és amik a szívem egy részét betöltötték. Tudom, hogy most boldogan élhetek Kanaméval, mégsem vagyok megelégedve.... olyan telhetetlen vagyok"
Szorosan ölelte Kanamét, annyira amennyire csak tudta.
-Kérlek úrfi-szólította meg kissé távolság tartóan-Segíts nekem elfelejtenem Zerot. Bele pusztulnék ha nem tudnám elfelejteni mindazt amit iránta érzek.
Kaname bólintott -Mindenben a szolgálatodra leszek Yuki...Megígérem.
Majd mind ketten mosollyal az arcukon feláltak. Át karolták egymást, megállás nélkül a másikat nézték. Láthatóan nagyon boldogok voltak, láthatóan...nagyon szerették egymást.
-Matsuba készítenél nekünk valami harapni valót?-szólt oda hozzá Yuki.
-Ido mindent elmondott és a halottak alapján gondoltam, hogy szívesen ennétek valamit ezért bátorkodtam el készíteni a vacsorájukat.
-Köszönjük-mosolyodott el Yuki. Próbálta leplezni fájdalmát és túl akarta magát tenni ezen az egészen. Így minnél boldogabb akart lenni.
-Tudod sokkal szebb vagy amikor mosolyogsz-súgta a fülébe Kaname majd gyengéden szájjon csókolta. Egy forró csók, csak úgy izzott körülöttük a levege. El sem lehetett volna őket választani egymástól. Szenvedélyes 2. csók volt. Ruka épp a lépcsőn jött le. El is mosolyodott, bár féltékeny volt,szerette Kanamét de bevalotta hogy magyon szépek eggyütt és annak örült a legjobban ha mesterét boldognak látta.

-Ido ha megkérhetlek távozz...szeretnék kettesben lenni Yukival.
A fiú nem válaszolt, némán meghajolt és elment a szobából de még az emeletről is. Kaname le guggolt húgához. Finoman beletúrt selymes barna hajába.
-Yuki-szólongatta kedves megértő hangon.
A lány fenézett az idősebbik Kuran szemébe, behunyta szemét és szorosan átölelte.
-Úgy örülök, hogy te itt vagy nekem Kaname urfi-Mondta mire a báttya gonoszan elmosolyodott, mintha csak azt mondaná látod Kiryu enyém lett a lány és igenis szeret engem.
"Remek érzés volt, hogy Kaname megértett és segített átvészelni ezt az időszakot. De én...én azt hittem, már sikerült kizárnom az életemből Zerot és azokat az érzelmeket amiket iránta éreztem és amik a szívem egy részét betöltötték. Tudom, hogy most boldogan élhetek Kanaméval, mégsem vagyok megelégedve.... olyan telhetetlen vagyok"
Szorosan ölelte Kanamét, annyira amennyire csak tudta.
-Kérlek úrfi-szólította meg kissé távolság tartóan-Segíts nekem elfelejtenem Zerot. Bele pusztulnék ha nem tudnám elfelejteni mindazt amit iránta érzek.
Kaname bólintott -Mindenben a szolgálatodra leszek Yuki...Megígérem.
Majd mind ketten mosollyal az arcukon feláltak. Át karolták egymást, megállás nélkül a másikat nézték. Láthatóan nagyon boldogok voltak, láthatóan...nagyon szerették egymást.
-Matsuba készítenél nekünk valami harapni valót?-szólt oda hozzá Yuki.
-Ido mindent elmondott és a halottak alapján gondoltam, hogy szívesen ennétek valamit ezért bátorkodtam el készíteni a vacsorájukat.
-Köszönjük-mosolyodott el Yuki. Próbálta leplezni fájdalmát és túl akarta magát tenni ezen az egészen. Így minnél boldogabb akart lenni.
-Tudod sokkal szebb vagy amikor mosolyogsz-súgta a fülébe Kaname majd gyengéden szájjon csókolta. Egy forró csók, csak úgy izzott körülöttük a levege. El sem lehetett volna őket választani egymástól. Szenvedélyes 2. csók volt. Ruka épp a lépcsőn jött le. El is mosolyodott, bár féltékeny volt,szerette Kanamét de bevalotta hogy magyon szépek eggyütt és annak örült a legjobban ha mesterét boldognak látta.
Leültek a szépen megterített asztalhoz. Amint leves főétel, de még desszer is volt.
Épp a vacsora közepén voltak amikor Yuki felvetett egy kényes témát.
-Kaname...-szólalt meg
-Igen?
-Hát ami azt illeti. Egyfolytában valaki vére után kívánok...majd megőrjít ez,borzalom...Az érzelmeim percről percre változnak. És múltkor megfogtam a kilincset és letörtem. Nem nekem való ez a vámpírosdi...
-Nyugi meg fogod szokni...hamarabb mint gondolnád.-mosolyodott el Kaname.-Ami pedig a vért illeti érd be a tablettákkal. Vagy ha nagyon erősen kívánod szólj, a vérem a rendelkezésedre áll.
"Meg se tudtam mukani még hogy ilyet mondjon, tegyen....hiszen én is pont ezt ajánlottam fel Zeronak. Jaj ne már megint Zero jár a fejemben."
-Kaname mester kérem ne mondjon ilyet-lépett oda Hanabusa- Elnézést hogy megzavarom a vacsorát de kötelességemnek érzem felajánlani a vérem ameddig szükséges.
-I...i...Ido urfi? Miért?
-Mindenben a hercegnő szolgálatára leszek-mosolyodott el.
-Őt ez teszi boldoggá tudod Yuki?-szólalt fel Kaname-Hanabusa! Ha szükséges segíts Yukinak hogy megszokja és használni tudja az erejét.
-Igenis.
-Mi? Ilyenekre igazán nincs szükség...megállok én a saját lábamon is. De megyek aludni egyenlőre én még nem vagyok éjjeli bagoly.
Yuki fel ment a lépcsőn egészen a szobájába. Kaname pedig követte. Megfogta két karját a lánynak. Az ágyra fektette és szenvedélyen ismét megcsókolta. Mindketten az ágyon feküdtek. Szerelmes hangulat volt szinte forrt közöttük a levegő. Betakaróztak. Yuki erősen át ölelte kaname meztelen felső testét. És ellenálhatatlan vágy fogta el. De mégis...
"Mindenem valóra vállt amire vágytam. Kanaméval egy pár vagyunk. És már nem szabadna Zerora gondolnom de még csak most tisztázódott bennem... még ha akarnám se tudnám őt elfelejteni"
____
Hajrá jöjenek a komik és akk jön a kövi rész. Ne haragudjatok, hogy ez egy kicsit rövid lett megígérem, hogy a kövi dupla ilyen sőt tripla ilyen hosszú lessz ^^
wow nagyon jóó <3 kicsit rövid és sok a szó ismétlés néhol de nagyon várom a kövit....
VálaszTörléshogy felkeltem a figyelmeteket a kövi részben feltűnik pár régi kedvenc és lessz egy árulás is :P egy múltbeli sérelem miatt.
VálaszTörléshyhy
VálaszTörlésszteem ez a rész is naon joo lett>.<
csak igy tovább :DD várom a folytit!! ::DD
Van egy két helyesírási hiba de amúgy jó lett én is várom a folytatást ^^
VálaszTörlésMilyen Zero-fan vagy te. . .
VálaszTörlésvárom a folytatást... :)
hát kicsit kegyetlen Zero fan :P a Kaname fanokra is gondolnom kell... próbálom magam pártatlanná tenni bár be kell vallani nehéz :P
VálaszTörlésnaon jó lett :) a helyes írási hibákra figyelj egy kicsit nincs sok benne, meg nem piszkálódás ként mondom....de anyum is ilyen, én már azért nem csinálok ilyen oldalakat mert untam hallgatni ><
VálaszTörlésminden hibát kiemelt...én meg átvettem tőle az idő elteltével :P
köszönöm és ígen igyekszem jobban oda figyelni ;)
VálaszTörlés